Zárókonferenciánkról és további könyvbemutatóinkról itt olvashat:
Amerikai egyesült államokbeli kutatások szerint a vallási és felekezeti diverzitás erősíti a vallásosságot. Ez a hipotézis Magyarországon, illetve egész Közép-Európában nem állja meg a helyét. Kutatások azt támasztják elő, hogy minél nagyobb a vallási és felekezeti diverzitás, annál kevésbé vallásosak az emberek, tehát negatív összefüggés figyelhető meg.
Stark és Iannaccone (1994), Stark és Finke (2000) és Chaves és Gorski (2001) az Egyesült Államok területén pozitív összefüggést mutatott ki a vallási sokféleség és az emberek vallásossága között. Nyugat-európai kutatók, mint Berger (1969) és Pickel (2013), szintén pozitív összefüggést mutattak ki a vallási diverzitás és a vallásosság között.
Ezzel ellentétben Balassa Bernadett a doktori értekezésében (2020) ellentétes előjelű, negatív összefüggést mutatott ki a vallási diverzitás és a vallásosság között. Pontosabban: három változóval mutatott ki negatív statisztikai összefüggést ezek a vallásosság, a templomlátogatás gyakorisága és az imádkozás gyakorisága. Tehát minél nagyobb egy régió felekezeti sokszínűsége Közép-Európában, annál kevésbé látogatják az ott élők a különböző vallási szertartásokat az eredmény fényében. A Pew Research Center (2018) kutatási eredményei (térképei) alapján elmondható, hogy Közép–és Kelet-Európában a kisebb vallási diverzitással rendelkező országokban a vallás gyakorlása magasabb százalékban van jelen. Mindeközben Nyugat-Európában magasabb a vallási diverzitás – a Pew Research Center adatai alapján 10 % alatt van az aktív vallásgyakorlók aránya.
Az MTA-SZTE Convivence kutatócsoport eredményei alapján Magyarországon a vallási diverzitás növekedett 1910 és 2011 között. A diverzitás növekedésének egyik elsődleges oka a nem válaszolók és a vallástalanok arányának növekedése a lakosság körében. A felekezethez tartozók aránya leginkább az ország középső és keleti részén csökkent, míg ezzel együtt a felekezeten kívüliek aránya növekedett – ez megfigyelhető a térképeken is. Az ország nyugati részén, ami erősebb római katolikus felekezeti többséggel bír, kevésbé növekedett a diverzitás. A kutatócsoportunk felekezeti diverzitás térképein, összehasonlítva a European Social Survey térképével, ami a szertartáson kívül hetente legalább egyszer imádkozók arányát mutatja az európai országokban, az figyelhető meg, hogy ahol kisebb a felekezeti diverzitás, ott sűrűbben járnak templomba imádkozni. Nyugat-Európában és – leginkább – az Egyesült Államokban ezzel ellentétes jelenség figyelhető meg.
Tehát a felekezeti és vallási diverzitás Kelet–és Közép-Európában, valamint Magyarországon nem növeli az aktív vallásgyakorlók arányát a lakosságban. Megfontolandó/Megfontolásra érdemes lehet az Amerikai Egyesült Államokban bevált módszereket követni:/Az Egyesült Államokban bevált módszereket érdemes lenne követni:
· az aktív vallásgyakorlók arányának növelése érdekében a vallási közösségek határozottabb kiállása a társadalmi kérdések mellett, valamint aktívabb részvállalás a közösség életében és szervezésében
· az egyházi tevékenységet végzők között a nők arányának növelése – ez hozzájárulna az aktív vallásgyakorlók arányának növeléséhez
· az önkéntesmunka megbecsültségének növelése és a társadalom szélesebb bevonása az önkéntességbe
· online jelenlét biztosítása
Irodalom
Balassa B. (2020): A zsidó-keresztény értékrend hatása Közép-Európa gazdaságára, doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, Győr
Berger, P. L. (1969): The Sacred Canopy: Elements of a Sociological Theory of Religion.
Anchor, New York.
Chaves M., Gorski P. S. (2001) Religious Pluralism and Religious Participation, Annual Review of Sociology 27(1):261-281
European Social Survey (2022) https://www.europeansocialsurvey.org/ Elérhető: 2023.05.22.
Stark R., Finke R. (2000) Acts of Faith: Explaining the Human Side of Religion, University of California Press, 2000 pp. 343
Pew Research Center (2018) How religious commitment varies by country among people of all ages, url: https://www.pewresearch.org/religion/2018/06/13/how-religious-commitment-varies-by-country-among-people-of-all-ages/, Elérhető: 2023.05.22.
Pickel, G. (2013): Die Situation der Religion in Deutschland – Rückkehr des Religiösen oder
voranschreitende Säkularisierung? In: Pickel, G. – Hidalgo, O. (szerk.): Religion und Politik im vereinigten Deutschland. Springer Fachmedien, Wiesbaden, pp. 65-101.