A pluralizmus a modern vagy posztmodern társadalmak magától értetődő jellegzetessége, benne a vallások közötti és a vallásokon belüli pluralizmussal. Ebben a gyűjteményes kötetben olyan tanulmányokat bocsájtunk közre, amelyek társadalmi és kulturális pluralizmus vallási dimenziójával foglalkoznak. A tanulmányok más-más társadalomtudományi diszciplína alapján íródtak, sokéves transzdiszciplinárius együttműködés és együttgondolkodás eredményeként. A pluralizmusról plurális nézőpontok érvényesítésével tárgyalhattunk. A vallási dimenziót akár a konvivencia laboratóriumának is tekinthetjük. A kötetben közölt tanulmányok részben elméleti kérdésekkel foglalkoznak, részben a régió vallási sokféleségének bemutatásával. Haszonnal forgathatják a kortárs társadalmi és vallási folyamatokkal foglalkozó szakemberek, valamint a sokféleség provokációjával küzdő közép és felső szintű döntéshozók is. 

Religion as Securitization in Central and Eastern Europe examines the significance of securitization theory as a reference point in understanding current religious, socio-cultural, and political processes in Central and Eastern Europe (CEE).

It explores contemporary social processes and discourses on security linked to religion and religious institutions. CEE has experienced many confluences of security issues with religious interpretations and world views. For instance, the international refugee and migration crisis could not be separated from the counterpoint between Christianity and Islam in political discussions. Similarly, the debates on LGBT family recognition and the traditional family model are inseparable from the “Christian family” as a reference point. The security needs of the region are particularly acute trigger points, which can be instrumentalized by political power. In other words, the threat sensitivities of collective identity make the region particularly well suited to being a focus of securitization, both from the host side and from the discourses that are enforced from above. In this volume, the authors approach the validity of securitization in relation to religion, and religion itself as securitization, from a broader perspective. They show not only what religious facts and aspects have become threatening in the process of securitization but also that the function of religion in the CEE region can be described and understood primarily as securitization. This unique collection of studies offers a comprehensive theoretical and methodological approach, while the case studies are drawn from more than seven countries in the region, by leading scholars.

The book will be of interest to scholars from a wide range of disciplines including political science, history, anthropology, and religious studies. It will also function as an important introductory work for students to this specific area of research.

A címben jelzett kötet célja, hogy választ adjon a kortárs társadalmi együttélés (amit konvivenciának nevezek) kérdéseire. Teszi ezt két előfeltevésből kiindulva. Az egyik szerint a kelet-közép-európai régió társadalmainak jelenét, beleértve Magyarországot is, akkor értelmezzük helyesen, ha a régió geokulturális és geopolitikai köztességi pozíciójából indulunk ki. Ennek máig ható következménye a sebzett kollektív identitás, amely számos társadalmi folyamatot magyaráz, és amelynek kezelése kiegyensúlyozottabb, szolidárisabb és prosperálóbb társadalmi viszonyokat eredményezhet. A másik előfeltétel szerint a kortárs társadalomelméletekben a leírások dominálnak, az inspiratív víziók megfogalmazására kevesen vállalkoznak, a vallási forrásokhoz pedig részben a szakértelem hiánya, részben érthető elfogultságok miatt nem nyúlnak a szerzők. A kötet arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az élhetőbb társadalom sajátosságait és érvényesítse azokat a vallási víziókat, melyeknek profán jelentősége kiaknázatlan. A szocioteológiai szakmegjelölés arra utal, hogy a szerző teológus és valláskutató is egyben, a kötet fejezeteit következetesen a társadalomtudományi érvelés és gondolatfűzés jellemzi, a vallási források reflexiója során is.

A kötetbe foglalt írásokat két forrásból gyűjtöttük. Egyrészt kutatócsoportunk 2020-ban nemzetközi konferenciát szervezett. Az előadókat a köztesség, trauma és vallás által kijelölhető megközelítés alapján kértük fel. A kötetbe az előadásaik tematikájával nagy átfedésben lévő tanulmányaikat vettük fel. A nevezett konferencián előadtak még kutatócsoportunk tagjai közül Máté-Tóth András, Szilárdi Réka és Gyöngyösi Csilla. Elhangzott előadásaik alapján készült tanulmányaik szerepelnek a jelen kötetben. A másik forrás azon szerzők tanulmányai, akik e sajátos témában kulcsfontosságú szakcikkeket publikáltak, amelyek ismerete elengedhetetlen a régió értelmezése szempontjából. Többek között: Manuela Boatcă, Maria Mälksoo, Peter Sztompka, Detlef Pollack

Szerkesztette: Máté-Tóth András és Povedák Kinga

Akadémiai Kiadó 2023

Ostmitteleuropa rückte nach dem Fall des Kommunismus in den Vordergrund der wirtschaftlichen und politischen Interessen. Die früheren Ostblockstaaten versuchten ihre Unabhängigkeit zu verifizieren, viele neuen Staaten entstanden, Europa wurde bunter, damit auch komplizierter. Die Zweiteilung Europas ist seit 30 Jahren vorüber, aber das brachte keine Homogenität des Kontinents mit sich, sondern vielmehr eine Vielfalt und eine beachtliche Menge von ungelösten historischen Fragen auf die Tagesordnung. Was sind die wichtigsten Charakteristiken dieser Region, wie sind sie zu verstehen und was sind die Konsequenzen davon? Diese Fragen bewegen heutzutage viele Verantwortliche in Europa. Dieses Buch versucht eine Antwort auf diese Fragen zu geben, und zwar aufgrund der Autopoiese der Gesellschaften der Region und durch die Konzentration auf die Transformationen des Religiösen. 

"A „vallásnézet” sokakat emlékeztethet a „világnézet” kifejezésre, amely egy bizonyos ideológiának elkötelezett gondolkodást jelentett. A vallásnézet, amint a vallástudomány is, ezzel éppen ellenkezõleg olyan tudományt jelöl, amely különbözõ elméletek alapján alkotja meg a vallás fogalmát, és elemzi a társadalom és a kultúra különbözõ területeit. Ebben a könyvben a kelet-közép-európai régió vallástudományi megközelítésérõl lesz szó négy elméleti alapállás mentén. Célom az volt, hogy a régió legfõbb jellegzetességeinek megfelelõ elméleteket találjak, kiváltképpen az átmenetnek, amellyel a régió társadalmi folyamatai nem csak néhány évtized óta elsõdlegesen jellemezhetõk. "